Vágtass velem, légy a lovasom
S én szilaj paripád leszek
Gomolygó füst mögé bújó Hold
Lángolón perzselő lelkek
Nem érzünk bőrünkön fagyot
Nem kell zabla, sem nyereg
Csak a szél süvít köröttünk
De testünk nem ettől remeg
Vár a végtelen, befogadó távol
Az ismeretlen messzeség
Felesleges hozzá térkép, iránytű
Csak Isten tudja, ilyen lesz-e még
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése