Szavak

Szavak. Elkopnak, mint egy ócska kabát
Elhasznált mondatok, mit hajdan elhittél
Csakhogy a kedves, erőt adó már hazug
Pedig néhányat őriznél, magaddal vinnél

Szavak. Bántók, éles pengeként hasítók
Szeretnéd hinni, hogy ez nem a való
De mélyen bent érzed, hogy őszinte 

Épp ezért oly fájdalmas, és pusztító

Szavak. Szépek. Tévelyegsz sűrű erdejükben
Némelynek ideje lejárt, rég elkorhadt
Mi egykor édesen simította lelked
Mára semmit sem jelent, szétporladt

Egy szó. Nyílvessző, miben bíztál, elkerül
Most mellkasodba lávaként égetve hatol
Rajta sosem hegedő sebet ejt
Aki az íjat feszíti, ezért soha nem lakol

Kellene egy szótár, mely megmagyaráz
Láttatja, mi igaz, s azt is, ami hamis
Mert az értelem soha fel nem fogja
Amit az érző szív már évezrede tanít