Egyszer volt, hogy szívből szerettem
Harmatos mezőn neki pipacsot szedtem
Letérdeltem elé mezítláb a porba
De ő felemelt, s két kezemet fogta
Gyöngéden vezetett a kavicsos úton
Féltett, mezítelen talpam összezúzom
Zsebkendőbe kötötte sebzett, vérző lábam
Hűs tenyerével csitította lázam
Tiszta ágyba fektette meggyötört testem
Csókjával élesztette rég halott lelkem
Halkan dúdolt, míg lehunytam szemem
Ő már tudta, többé nem pirkad nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése