Átadva helyét a sűrű éjszakának
A látható eltűnik, a hallható elhallgat
Csak az elme zakatol, s a szív vallat
Kérdi a lelket - mi az mi ennyire fáj?
De válaszra ma éjjel nem nyílik száj
A fájdalom gyötör,testedbe fojtón bezár
Könnyebbülést most várva ne várj
Ha eljő a hajnal, harmat könnyet sírva
Kinyílik szemed, s olvasod mi van megírva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése