Üres vagyok, elfogytak a szavak
A kövek élesek talpam alatt
Serken a vér, hasít a fájdalom
A létezést érzem elhalt lábamon
Üres vagyok, nincs mosolyom
Lépdelek konokul a halálsoron
Fásult arc, egy meg nem élt élet
Idegen sorsom gyötrelme éget
Üres vagyok, emlékek sincsenek
Csak az éhes szemek kísértenek
Odadobtam, s felfalták lelkem
De a kárhozatban nyugalmat leltem
Gyertek hát mind, ide lőjetek!
Elvettetek mindent, nem félek tőletek
Már feladtam, s most megadom magam
Kéjes-e a diadal, ha nincs könyörgő szavam?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése