Ködként ölelő csend
Lágy, akár a puha kéz
Körbefon karjaival
Érintése megigéz
Áthallik, mi eleven
Csak az igaz hangok;
Néma mosolya édes
Végre magam vagyok
Levetem jelmezem
Most nem kell óvnia
Meztelen valóm védtelen
Magányos harmónia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése