Néha még hallom a nevetést
Mi mosolyra hívott
Néha még érzem a létezést
Mely új útra indított
Néha még kérném az ölelést
Mibe bebújhattam
Néha még hiányzik az ébredés
Hogy takaróm lerúgassam
Néha még emlékszem arra
Ki egykor vele voltam
Néha még dalolna ajkam
De már elnémultam
Néha még a tavaszt vágyom
A friss föld illatát
Néha még hagyom, hogy fájjon
Ha elvész egy barát
Néha még elhiszem
A holnap csodás varázsát
Néha még engedem
A tegnap égő gyászát
Néha már feledni tudom
A könyörgés fohászát
2015. január 3., szombat
Néha még
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése