Várok. Hogy múljon, ami vár
Az idő telik, és én csak várok
Közben a pillanat tovaszáll
S nem ébrednek meg az álmok
Várok. Hogy minden legyen más
És minden újra ugyanolyan
Várom, ami elveszett már
Minden veszendő valahogyan
Várom, hogy este hazatérjek
Aztán, hogy ismét elinduljak
Nem értem csillagát az éjnek
Hogy élni kell a pillanatnak
Várom, hogy felejtsek, ne lássak
De emlékezni akarok
Várom, hogy megbocsássak
Várom a bocsánatot
Várom, aki eltaszít, jöjjön
De az ölelést vágyom mélyen
Várom, hogy az élet elkezdődjön
Várom, hogy véget érjen
Az idő múlik, és én csak várok
Közben a pillanat elillant
A percek elfogytak, meghaltak az álmok
Pedig itt volt, minden nap megcsillant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése