Ha utat tör a gyűlölet
Fullasztó vörös köd mögül
Előbújik a sötét bűvölet
A vér nem válik vízzé soha
Bár néha fájó áldást hozna
Mert ma vér vért fakaszt
S e vért most testvér ontja
Dermedt-hideg tekintet
Pengeként metsző szavak
A zöld méreg húsig mar
Szívben nincs más csak harag
Ha némán haldoklik a szeretet
Ha a remény messze menekül
Sikító mondatok szilánk-nyomán
A fájdalom melledre feszül
Sót hintve a hasadt sebbe
A kín gúnyos kacajjal derül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése