Különleges vagy Te nekünk
EMBER a legjobbak közül
Szerencsések vagyunk mi mind
Kik ezt az asztalt üljük körül
Napként melengető önzetlen jóságod
Az áradó kedvesség, tiszta szíved
Mellyel mindnyájunkat körülveszel
Tudván tudd, ez tévútra sosem vihet
Talán ifjú korod naívságot hazudhat
De benned a lélek öreg-bölcs
Sorsod kemény kézzel bánt veled
Az élet túl korán meggyötört
Erőd végtelen, a csillagokig felér
Bátorságod nem láthat határt
Hallgass szíved csendes szavára
Mert a zajos elme olykor csalárd
Vár a világ, az idegen messzeség
Túl, túl a távoli Óperencián
Egy szertő szív vágyón hívó szava
Ölelésből többé nem lesz hiány
A szeretet soha el ne hagyjon
Költözzön szívedbe mindörökre
Teljesedjen kerekké léted, életed
Lépted sose vigyen rögökre
Repülj, szárnyalj a széllel magasan
A boldogság kék madara már Tiéd
De ne szorítsd magadhoz túl szorosan
Csak suttogj halkan egy varázsigét
S akkor megkaphatsz mindent
Mire lelked igaz hittel vágyik
Családot, otthont, gyermeket
Szíved már soha többé nem fázik
Nem veszek most búcsút Tőled
Valami már örökkön összeköt
El nem szakíthatja soha mérföld, határ
Mert ez a barátság végtelen és örök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése