Süket vagyok és vak
Nem jutnak el hozzám a szavak
Erőtlen-bénán hull kezem testem mellé
Elszakadtak a láncok, elindultam a semmi felé
Nincs út, sem híd lábam alatt
Nincs deszka, mi felszínen tarthat
Elmosódtak a színek, a hangok
A légüres térben csak magam vagyok
A lélegzet csak sóhaj, mi tüdőmben volt
Utolsó mosolyom csak egy elkent festékfolt
Öleljen magához a puha mindenség
Bocsásson meg az Ég mindenért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése