Félelem. Szorítás a melledben
Nem mered megmutatni önmagad
Ajkadat soha nem hagyhatják el
Szivárvány színű, őszinte szavak
Félelem. Messze eltaszíthat
A szeretet, mely burokként ölel
Elfogadássá nemesülhet-e
Vagy a megbékélés sosem jön el?
Félelem. Izzó billogként rettent
Mint élő céltábla állsz majd
Bűntelen vagy, és mégis bűnös
Magányos utadon e kétség hajt
Félelem. Már nem bírod tovább
Döbbenten kinyílnak szemeid
Ismeretlen valóságra eszmélsz
Eltűzted a rettegés szellemeit
Félelem. Többé nem társad már
Erő költözött bátor szívedbe
A szitán lehulló homokszemek
Beléptek szivárványszín életedbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése