Ölelésed

Ölelésed puha, meleg kabát

Benne töltök minden éjszakát

Ha majd kihűl testem és szívem

Álmomba is magammal viszem 

Tudod az érzést?

Tudod az érzést, amikor minden tökéletes?

Mikor a rossz jóvá, a rút széppé lesz

A vadak szívébe galamb költözik

A kemény tekintet mosolyba öltözik

A tövis közt bársony szirmú virág ébred

Nem kell többé az égiektől kérned

Hiszen tiéd az élet - s ez minden

Túltesz a pillanat temérdek földi kincsen

És elhiszed, most már mindig így lesz

Párjaként csak a boldogsághoz illesz

De a tükör eltörik, ezer szilánkra hull szerte

Mi tökéletes volt eddig, most istenverte

Csalárd tettek, hazug, gúnyos szavak

Újra halált, vérszagot éreznek a vadak

De már tudod az érzést, mikor minden tökéletes

És tudod, hogy semmi sem lehet végleges

Várj türelemmel, a kegyelem tiéd - hozzák hírül

Ekkor megérted, és akaratod reménnyé szelídül.

Miért épp ő

Van, aki akar, és elvár

Szemedből könny csordul

Másvalakinek adnál

De ő tőled elfordul

Van, aki kezét nyújtja

És mégsem kell neked

Szíved lángra nem gyújtja

Bár lehozná a felleget

Rádpillant és tudni fogod

Ha jön valaki egyszer

Az eszed nem talál okot

Neked mégis épp ő kell.